Kereső

Kezdőlap

Bemutatkozás

E-önkormányzat

E-ügyintézés

Adobe Reader letöltése


Jogszabály kereso


Társulási portál        Hírek        Nyomtatványok        Térkép        Laptérkép

Település története

Hajdúdorog története

Régészeti leletek tanúsága szerint már a rézkorban is lakott hely volt. Erre utal a város határában talált rézbalta, ami Kr.e. 2300-2000 körül készült. Dorog első okleveles említése 1301-ből származik. A falu a tatárjárás alatt elpusztult. 1430-ban a települést Dorogegyháza néven említik. Jelentős történelmi dátum a település életében 1605, a Bocskai-szabadságharc. Bocskai István fejedelemmé választása után hajdúinak nemesi címet adományozott, egyúttal biztosította letelepedésüket Böszörmény, Dorog, Hadház, Nánás, Polgár, Szoboszló, Vámospércs területén.

Írásos adatok szerint újabb település már a mai helyén volt, de a török háborúk idején elpusztult. A három részre szakadt Magyarországon Dorog előbb a senki földjéhez tartozott, majd vállalnia kellett a hódoltsági adót. 1594-ben tízezer krimi tatár tört be Szabolcsba, és ekkor feltehetően Dorog is elpusztult.

A többi hajdúvároshoz hasonlóan a letelepedés itt is tizedekben történt. A várost négy tizedre osztották: Hegytized, Gáttized, Viditótized és Telekhegytized. A hajdúk által kialakított új település védelmi jellegű, zárt rendszerű település volt. Középen állt az őrtorony a templom erőddel, amit vastag fal vett körül, négy sarkán körte alakú bástyával, amiből ma már csak egy falrész van meg.

Részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban is. Hűséggel szolgálták a fejedelmet. A Rákóczi-szabadságharc elmúltával viszonylag békés időszak következett, amit csak a különböző járványok (kolera) szakítottak meg. Viszonylag mindenki békében tette a dolgát, egy ilyen vidéki kisvárosban talán tudomást sem szerezve a felvilágosodásról, majd a reformkorról.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcból a dorogi hajdúk is derekasan kivették a részüket, öt századost és több száz katonát adva a haza mentésére. Városunk nagyon sok családját érintette a szabadságharc utáni megtorlás: börtönbüntetés, birtokvesztés formájában. A kiegyezés után Dorogon is emelkedett a lakosság száma, a századfordulóra elérte a 9900 főt. A század elejétől napjainkig állandósult a tízezer körüli népességszám.

Dorog 1639-ben mezővárosi címet kapott, 1886-ban lemondott városi rangjáról, és község, majd nagyközség lett. Lemondásának oka: a történelmi és gazdasági események kedvezőtlen alakulása. Az igazgatási szervezetek költségeinek magas volta miatt nem maradhatott kiváltságos város. Városi rangját ismét 1989. március 1-jén nyerte vissza.

A város mai arculatát befolyásolja a 3283 db lakóépület. Ezek között vannak olyan épületek, amelyek a hagyományokat őrzik, zártsorú utcával párhuzamos gerincű, kispolgári típusú házak. Főként a város központjában helyezkednek el.

A város címere: Álló, halfarkú tárcsapajzs vörös mezejének zöld udvarán aranyos fejű és lábú fekete tüskéjű sün halad jobbra, felette balról benyúló, vágott, ezüst páncélzatú jobb kar, markában ezüst pengéjű, arany markolatú szablyát tart, melyre fekete varkocsú és bajuszú levágott török fej van tűzve. A páncélos kar hajlata fölött, a pajzs köldökében ötszirmú arany heraldikai rózsa lebeg. A pajzsfő jobb oldalán hatágú arany csillag, a bal oldalán telő ezüst holdsarló látszik.
A pajzs felső élén vörös bélésű, arany szegélyű és rostélyú ezüst tornasisak helyezkedik el, nyakában arany szalagon arany gyűrűvel.
A zafírokkal és rubinnal ékesített ötágú (három levél között két gyöngy) nyitott, arany sisakkoronából ezüst kettőskereszt növekszik, tőle jobbra illetve balra egy-egy aranyos kopja dől meg, rajta kétszárnyú nemzeti (vörös-ezüst-zöld) zászlóval.
A foszlányok: jobbról vörös és ezüst, balról kék és arany.

A katonai hajdú  erényekre utaló jelképek egyértelműek, ugyanakkor a sün ábrázolása a védekezés szimbóluma. A hajdúvárosok címerei közt egyedülálló a kettős kereszt megjelenítése, amely a lakosság görögkeleti, majd görög katolikus vallására utal, s a gyakorlatilag színtiszta református hajdúság közt kivételnek számított.

 
Intézmények

Közérdekű

Kapcsolatfelvétel   Látogatók száma: Impresszum