Kereső

Kezdőlap

Bemutatkozás

E-önkormányzat

E-ügyintézés

Adobe Reader letöltése


Jogszabály kereso


Társulási portál        Hírek        Nyomtatványok        Térkép        Laptérkép

Köszöntő




Tisztelt Érdeklődő!

Ha Nagyvárad a Nap - írja Konrád György Elutazás és hazatérés című regényében -, akkor a Hold kétségtelenül Berettyóújfalu, Csonka-Bihar vármegye székhelye. A faluból ismét város lett a XX. században, sőt egy időben - több mint két évtizedig megyeszékhelyként funkcionált. Nagyvárad hiánya sokáig rányomta bélyegét a terület kulturális- és gazdasági életére. A sebek lassan gyógyulnak és a legjobb orvosság erre a határon átnyúló kapcsolatok, amelyre több példa is akad. Bihar olyan, mint a cigarettafüst, mely átjárja a ruhát. Beleívódik az ember lelkébe. Tardy Gyuri bácsi, a híres földbirtokos úgy tartotta, hogy Berettyóújfalu a világ közepe. Szerette szülőfaluját, sokat is tett érte. Mondta is egyszer a közelben lakó Nadányinak: „Aki engem egyszer meg akar bántani, csak a falumat becsmérelje. Mondtam is egyszer valakinek, nem tudom már kinek, megmondtam neki barátom, nem bántam, ha meg is sértődik, tudod, mit mondtam? Azt mondtam, ki a fene hívott téged ide?” A mai lakók hívnak várnak minden érdeklődőt dinamikusan fejlődő, szépülő városunkban, és szeretnénk, ha az idelátogatók meg is kedvelnék ezt a települést. A lustán elterülő vizek szárazulatai ideális élőhelyet biztosítottak az itt letelepedő népcsoportoknak 6000 évvel ezelőtt. Berettyóújfalu északkeleti határát többször is „vallatták” a régészek, és a terület igazi kincsesbányának bizonyult. A péterszegi út mellett elterülő lelőhely a Tisza-Herpály-Csőszhalom kultúrkomplexum egyik névadó települése az itt talált vörös agyagból készített, fekete vonalakkal díszített edények és sajátos eszközkészlete miatt. Az újkőkori letelepülést követően átjáróház volt ez a vidék a különböző népek számára, mint a Kárpát-medence egésze. A gepidák után egy maradandó emlék maradt: egy arasznyi, gazdagon díszített pajzsdudor. A nagy értékű leletet - 1854 óta - a Nemzeti Múzeum őrzi. A honfoglalást követően a mostani város határában található 14-15 falu központja Herpály lett. Jelentőségét növelte a XII. században épített háromhajós, nyugati toronypárral felépült román stílusú monostor.

A múlt viharai, az itt élő ember áldozatvállalását dicsérik. Meg kellett küzdenie az életben maradásért azoknak, akik megvetették itt a lábukat. A víz elpusztíthatott mindent, ha erejét fitogtatta, de nádasai, rétjei között el is rejtőztek az itt élők, ha ellenség közeledett. Kiváló vitézeink voltak. Kádár vitéz története több balladában is fennmaradt. Az itt letelepült hajdúk nem kapták vissza jogaikat a török kiűzését követően, ezért reménykedtek az elveszett kiváltságaik visszaszerzésében a Rákóczi szabadságharc idején. Az 1848/49-es szabadságharcból is kivette részét ez a vidék: O’sváth Pál neves nótárius, és kiváló csendbiztos méltó emléket állított nekik Bihar Vármegye Sárréti Járás leírása című könyvében. Nem akarom tovább sorolni a város történelmi gazdagságát, hiszen, ha belepillantanak egyre bővülő honlapunkba a közelmúlt értékei is felvillannak előttünk. Reméljük, az eddig tett erőfeszítések eredményei kézzelfoghatóak lesznek, és az ipar a mezőgazdaság, a kulturális gyarapodásunk végleg növekedési pályára áll.

Ha nem volt még, jöjjön, ha pedig járt már: visszavárjuk!

Muraközi István
polgármester

 
Intézmények

Közérdekű

Egyéb

Kapcsolatfelvétel   Látogatók száma: Impresszum