|
A város különleges természeti értéke a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet részét alkotó, pusztagyepekkel, nedves homoki rétekkel tarkított martinkai legelő és a hozzá kapcsolódó tölgyes, amely a település külterületén található. Hajdúsámson igen jelentős mintegy 82 ha természetvédelmi területtel rendelkezik.
Hajdúsámson területén található a Martinkai Természetvédelmi Terület, mintegy 300 ha. területen. Ezen a területen az országban egyedülálló növényvilág található, kiemelten védett növényfajokkal (pl. kosborfélék)
A martinkai legelőhöz tartozik egy vízgyűjtő terület, melynek időszakosan csodálatos madárvilága (zömmel védett madarak) és környezete vonzza a helyi lakosokat, de a Debrecenieket is.
A hajdúsámsoni erdőterület nagysága 1.319 ha., melynek csaknem teljes egésze magántulajdon.
Az erdős, ligetes területek kiváló természetjárási lehetőséget nyújtanak a városlakók számára is.
Vadásztatás
Hajdúsámson messzeföldön híres vadállományáról. Ezért több ország vadászai is szívesen keresik fel a Vadásztársaságot (olasz, spanyol, amerikai stb.), és adják tovább jóhírét a kifogástalan vendéglátásnak.
A város területén élőket és a nagy átmenő forgalmat tekintve az erre járókat is színvonalas helyiségeivel és kiszolgálással várják éttermeink, kávézónk, cukrászdánk, valamint sörözőnk. (a Barátság Étterem, a Bellini Café, az Obsitos Söröző, a Búsuló Juhász Vendéglő, és sok kisebb büfé)
Látnivalók, műemlékek
Egyedülálló látnivaló Bardi János öntöttvas kályha gyűjteménye, melyet a 2007-ben átadott új Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény Múzeumi részében tekinthetnek meg az érdeklődők.
A gyűjtemény mintegy 300 kályhából, ugyanannyi szenes vasalóból, 80 kerekes és csápos kútból, 100 vasmozsárból, 100 kisplasztikából és 20 mezőgazdasági darálóból áll. A kályhák külön érdekessége, hogy a történelmi Magyarország egész területét átfogják, hiszen a legkülönbözőbb egykori vasgyárak termékei, úgy mint Dolha, Anina, Munkács-Frigyesfalva, Kalán, Ruszkabánya, Hisnyóvíz, Bólyai Kemence, Debreceni Patkógyár.
A gyűjtemény legrégebbi darabjai az 1700-as évek végéről származnak. A gyűjtő célja, hogy a város átvegye a gyűjteményt a helyi múzeum számára.
A központban a Kossuth utcán található a műemlék jellegű, XIX. sz. végén épült református templom. Kertjében 2001-ben emléktáblát állítottak Tóth Bálint lelkésznek, aki fél évszázadig 1841-től 1890-ig szolgált a községben. Az általa írt „Adatok a sámsoni református egyház történetéhez” (1880) című községtörténeti összefoglalás igen értékes helytörténeti forrásmunka.
A város központjában, a Szabadság téren több köztéri szobor is található.
A legrégebbi a Világháborús Emlékmű, melynek szoborcsoportja Némethy László alkotása. Az emlékmű eredetileg az I. világháború 273 hajdúsámsoni áldozatának állított emléket, de 1998-ban márványtáblára vésve felkerült rá a II. világháború áldozatainak, 122 elesett sámsoni katonának és 188 elhurcolt zsidó lakosnak névsora is. Az emlékműnél minden év áprilisában megemlékezést tartanak.
Az emlékmű mellett áll a város nagy szülöttjének, Harangi Imrének az emlékfája. A tölgyfát 1936-os berlini olimpiai győzelmének emlékére ültette el a bajnok. A ma 18-20 méter magas fa mellett 2000-ben állíttatott emléktáblát a nevét viselő helyi sportegyesület.
A Polgármesteri Hivatal melletti parkban áll a „Petőfi fája” című alkotás E. Lakatos Aranka szobrászművész alkotása. A szobrot 1998-ban, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának tiszteletére állítatta az önkormányzat a Hajdúsámson Fejlődéséért Közalapítvány és helyi vállalkozók támogatásával.
A város legújabb szobra a 2002. októberében felavatott 1956-os emlékmű. Szintén a Polgármesteri Hivatal melletti parkban található. Külön érdekesség, hogy avatásával egyidejűleg tartották az ,,56-os Vitézi Rend” vitézzé avatási szertartását, amikor két sámsoni polgárt is vitézzé fogadott a rend.
A településen két nagyobb kiterjedésű jelenleg zártkerti terület található, melynek jelentős részén hétvégi pihenést szolgáló épületek állnak, s nyaranta mintegy 2-3000 ezer fővel emelik a Hajdúsámsonban tartózkodók számát.
Területük: 380 ha
Sámsonkert: 245 ha 3769 AK.
Martinka: 135 ha 1669 AK.
Zártkerti ingatlanok száma: 2888
Műsorok, rendezvények
A Művelődési Ház szervezi a városi rendezvényeket, ünnepségeket, melyek közül a legfontosabbak:
MÁRCIUS 15. Megemlékezés és koszorúzás a Petőfi szobornál
ÁPRILIS UTOLSÓ VASÁRNAPJA - Megemlékezés és koszorúzás a Világháborús emlékműnél. Az ünnepséget Vitéz Bakó István nyugalmazott ejtőernyős zászlós kezdeményezésére szervezik meg 1995. óta
MÁJUS 1. Majális – Európa Nap - egész napos szabadtéri program a sportpályán.
JÚLIUS - kétévente kórushangversenyt rendeznek ebben a hónapban a református templomban a debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyhez kapcsolódva.
AUGUSZTUS 20. - Az államalapítás évfordulójához kapcsolódva hagyományosan megrendezésre kerül a városi Szent István napi ünnepség általában az ünnep előestéjén 19-én este. 2002-ben hagyományteremtő szándékkal több napossá tették az ünnepet és Hajdúsámsoni Kulturális Napok címmel sokszínű rendezvénysorozatot szerveztek.
OKTÓBER ELSŐ HÉTVÉGÉJE szüreti felvonulás, melynek keretében lovas fogatok, hintók felvonulásra és a város több pontján kulturális műsor bemutatására kerül sor. Délután a szabadtéren folytatódik a program, este nótaest várja az érdeklődőket. Fogatszépségverseny és a Város legnagyobb termései címmel versenyeket is hirdetnek ezen a napon. A hónap során általában még egy szüreti bál is megrendezésre kerül.
OKTÓBER 23. - Ünnepi megemlékezés.
NOVEMBER ELEJE - Tóth Bálint református lelkész emléktáblájának koszorúzása a templomkertben.
DECEMBER a téli ünnepkörökhöz kapcsolódó programok (télapó, karácsony)
A felsoroltakon kívül évente több gyermekelőadás és különféle kiállítások színesítik még a község kulturális életét. |